Új típusú vizsgakérdések...német minimálbér...stb...

 
Kedves Látogatók!
 
Ezen az oldalon olyan szakmai cikkeket osztunk meg, amely -megítélésünk szerint - érdekes, a közlekedéssel és a gépjárművezető képzéssel kapcsolatos információkat hordoz.
 
 
 
Figyelem!
 
Az alábbi linkre kattintva megtudhatja, hogy miért változott a KRESZ vizsga 2015. január elsejét követően...
 
 
... és itt nézheti meg és gyakorolhatja az új típusú kresz tesztkérdéseket egy regisztráció után...
 
 
 
 
Az alábbiakra a fuvarozóknak érdemes odafigyelniük...
 
Német minimálbér: nincs türelmi idő
2015-01-20

Nem várható semmilyen enyhítés a német minimálbérrel kapcsolatban: a németek elvárják, hogy az országon csak áthaladó sofőrök is megkapják a kötelező legkisebb bért, s nem érdekli őket, hogy a külföldi munkáltató ezt hogyan fogja elszámolni. 1600 új embert állítanak rá az ellenőrzésekre, s nincs türelmi idő: 30 ezer euróra büntethetik azt, aki nem teljesíti a feltételeiket. Cikkünkben összefoglaltuk a legfrissebb híreket a témában.A kötelező német minimálbérrel kapcsolatban a legfrissebb forrás az MKFE és a Nit weboldala: e két szervezet közvetlen információkkal rendelkezik a német vámhatóságtól, a berlini magyar követségtől és az illetékes német minisztériumoktól. A hírek csak lassan csordogálnak, s inkább csak néhány pontosítást tartalmaznak, alapvető változást nem. Nézzük összefoglalva a tényeket, amiket eddig tudni lehet!Előbb az előzmények, röviden összefoglalva. Németország 2015 januárjától országosan óránként bruttó 8,5 eurós minimálbért vezetett be egységesen minden ágazatban, így a fuvarozásban is. Később megerősítették, hogy a közlekedésben dolgozó munkavállalókra ez a legkisebb bér akkor is kötelező, ha a sofőr nem német cég alkalmazottja, csak az ország területén belül dolgozik. Részletezték is azokat az eseteket, melyek beletartoznak a „német területen dolgozik” kifejezésbe:
• német cég alkalmazottjaként Németország területén dolgozik
• nem német cég alkalmazottjaként Németország területén belül végez állandó munkát
• olyan fuvarfeladatot végez, melynek felrakó- vagy lerakóhelye Németországban van
• olyan fuvarfeladatot végez, melynek során tranzitként keresztülmegy német területen is. A sofőrnek akkor is jár a német minimálbér, ha csak néhány órát tartózkodik Németország területén. Ha csak rövid ideig tartózkodik az országban, akkor ezt a bért csak a német területen töltött órákra kell megadni neki. A munkáltató feladata, hogy a sofőrt még a beutazás előtt bejelentse a német vámhatóságnak. A bejelentést faxon kell megtenni. A bejelentésben meg kell adni azt a várható időszakot, amíg a sofőr német területen dolgozik. Ha azonban rendszeresen jár Németországba, akkor lehetőség van egy hosszabb időszak megjelölésére is. Maximum 6 hónapra lehet valakit egyszerre bejelenteni. A munkáltató a faxon elküldött bejelentésről semmilyen visszajelzést nem fog kapni. A német hatóságok nem teszik kötelezővé, hogy a sofőrnél bármilyen igazolás legyen arról, hogy őt a munkáltató bejelentette. Az MKFE mégis azt tanácsolja, hogy ebből a bejelentésből legyen a sofőrnél is egy másolati példány. Ha a fax valamiért nem érkezett meg, akkor legalább ezzel tudja igazolni, hogy az ő munkáltatója rendben elküldte. A német Szövetségi Munkaügyi és Szociális Minisztérium nemrég az MKFE kérdésére válaszolva megerősítette, hogy nincs átmeneti időszak, vagy türelmi idő a bejelentést elmulasztókkal szemben. Ha egy ellenőrzés során felfedezik, hogy a sofőr nincs bejelentve, akkor már első alkalommal is kiszabják az ezért járó bírságot. A bírság a bejelentés elmulasztásáért 30 ezer euró is lehet. A német minisztérium még a következőket erősítette meg:
• a bejelentési kötelezettség, a minimálbér teljesítése csak az alkalmazottakra vonatkozik. az egyéni vállalkozó, vagy a társas vállalkozóként dolgozó sofőr számára nincs minimálbér-előírás. azt, hogy valaki alkalmazottnak, vagy önálló vállalkozónak minősül, azt a német vámhatóság dönti majd el az esetleges ellenőrzés során.
• Az országba belépő sofőr számára csak a tényleges munkaidőre járó német bért kell megfizetni. Ha az országban töltött idő nem munkaidő, akkor azokra az órákra nem jár a minimálbér. A korábbi információkkal ellentétesen a minisztérium mostani levele szerint viszont a készenléti idő is munkaidőnek tekintendő, tehát jár rá a minimálbér.
• A sofőr bejelentésével a munkáltató nyilatkozatban vállalja, hogy a vámhatóság felszólítására a munkaügyi dokumentumokat német nyelven, Németország területén be fogja mutatni. A minisztérium szerint a következő dokumentumokról lehet szó:
o munkaszerződés, illetve azok a szerződések, melyekből kiderül a foglalkoztatás lényegi tartalma
o munkaidőről szóló igazolás
o bérelszámolások
o a megtörtént bérkifizetés igazolása.
• A német hatóság azt fogja vizsgálni, hogy az alkalmazott sofőr megkapta-e az euróban kifejezett minimálbért. A külföldi (magyar) munkáltató feladata, hogy ehhez igazodjon. a munkáltató semmilyen segítséget nem fog kapni abban a kérdésben, hogy
o hogyan számolja el egy dolgozóra a különböző, óráról-órára változó bért
o milyen euró-forint árfolyamon feleljen meg a német elvárásoknak?A német illetékes minisztérium levele az MKFE honlapján magyar fordításban az alábbi linken olvasható:

 
 
 
Atombomba a fuvarozásban
 
2014-10-27
 
Januártól bármilyen árut csak úgy lehet fuvarozni, ha a szállítást előre bejelentik az adóhivatalnak. Ezt az intézkedést az áfacsalások visszaszorítása érdekében akarja 2015-től bevezetni a kormány. Az áfacsalások ellen bevezetendő új szabály a fuvarozókra terheli a legtöbb feladatot.Az adótörvényekkel benyújtott törvényjavaslat szerint jövőre nem lehet olyan árut forgalomba hozni, melyet a szállítás előtt nem jelentettek be az adóhivatalnak. A totális elektronikus közúti áruforgalom-ellenőrző rendszernek januártól már működnie kell a törvénytervezet szerint. Alapja az e-útdíjszedés kapcsán kiépült elektronikus rendszer lenne. A törvény minden olyan járműre kiterjed majd, melynek útdíjat kell fizetnie.Az intézkedés hirdetett célja az áfacsalások visszaszorítása. Az elképzelés szerint nem lesz módjuk az áfacsalóknak papíron ide-oda utaztatniuk az árukat, ha az adóhivatalnak azonnali és valós képe lesz az árumozgásokról. És ezek az adatok nem csak egy-egy alkalmi vizsgálat során állnak majd rendelkezésre, hanem minden áru minden megmozdításáról azonnal megjelenik az információ az adóhivatali számítógépeken. Olyan ez, mintha online kasszát vezetnének be a fuvarozásban.A törvény az útdíjköteles járművekre vonatkozik, s három esetben terjed ki a fuvarozásra:
· ha az EU területéről árut hoz Magyarországra (ekkor a magyarországi címzettnek kell a bejelentést megtennie)
· ha Magyarországról árut visz ki az EU területére (ekkor a magyarországi feladónak kell a bejelentést megtennie)
· ha Magyarországon belül belföldi forgalomban végez első adóköteles termékértékesítést (ekkor a feladónak kell a bejelentést megtennie).Látható, hogy a rendelkezés a termékbeszerzésre és a termékértékesítésre vonatkozik. Tehát csak akkor lesz egy szállítás bejelentés-köteles, ha az áru gazdát cserél. Akkor viszont minden áru ide tartozik: a darabáru éppen úgy, mint az ömlesztett rakományok. A sóder vagy a beton szállítását éppen úgy be kell jelenteni, mint az élelmiszerét.Mi lesz ezzel a fuvarozók dolga?A bejelentést tehát vagy a feladónak, vagy nemzetközi szállítás esetén a magyar címzettnek kell megtennie. A rakodás addig nem kezdhető meg, amíg ez a bejelentés nem történt meg. Erre a fuvarozónak is ügyelnie kell.A törvényjavaslat szerint a rendelkezés hatálya alá tartozó árufuvarozás csak akkor kezdhető meg, ha ahhoz a NAV-tól előre kértek egy úgyneveztt EKAER számot. Ezt a számot minden szállításra külön meg kel kérni, és 15 napig lesz érvényes. Az EKAER az Elektronikus Közúti Áruforgalom Ellenőrző Rendszer rövidítése. Az EKAER szám kiadásának a feltétele a szállító jármű rendszámának a leadása is, tehát a szállítás előtt mindig pontosan tudni kell, hogy melyik autó viszi el az árut.Lesznek olyan esetek, amikor azokat a termékeket is csak bejelentve lehet szállítani, melyeket nem útdíjköteles autóval visznek. Ezeket kockázatos élelmiszereknek nevezték el. Azok a termékek tartoznak ide, melyek különösen kedvelt célpontjai az áfacsalásoknak, mint például az étolaj vagy a cukor. A pontos terméklistát majd egy későbbi rendelet fogja megadni. Ha ilyen termékből valaki 200 kilogrammnál többet, vagy 250 ezer forintnál nagyobb értékűt visz, akkor azt is be kell jelenteni. Akkor is kötelező lesz a bejelentés, ha egy címzettnek összesen 500 kg különböző árut, vagy nettó 1 millió forint feletti értéket szállítanak. Akkor is, ha a szállítás egy 3,5 tonna alatti furgonnal, vagy akár személyautóval történik. Ez azt jelenti, hogy ha egy vidéki kisbolt tulajdonosa elmegy a nagykerbe alaposan bevásárolni, akkor azt a beszerzést is csak előzetes bejelentéssel viheti haza. Hiszen valószínű, hogy az összesen – és egy címzett számára – szállított áru mennyisége meghaladja majd az 500 kilót.A kockázatos termékek szállításához kockázati biztosítékot is le kell majd tenni (nem a fuvarozónak, hanem az áru tulajdonosának). Nem is keveset: a biztosíték mértékének el kell majd érnie a legutóbbi 2 hónapban összesen szállított áru értékének a 15 százalékát. Ez hatalmas tőke lekötését igényli majd a kereskedelemmel foglalkozó vállalkozásoktól (nem a fuvarozóknak, hanem az áru tulajdonosának kell a biztosítékot letennie!). Könnyítés, hogy nem kell majd biztosítékot letennie annak, aki szerepel a köztartozásmentes adózók listáján.A bejelentés során a NAV minden lehetséges adatot tudni akar a szállításról. A szállító vállalkozás saját adatain túl be kell majd jelenteni többek közt
· a címzett adatait (név, adószám)
· a kirakodás pontos helyét
· kockázatos termék szállítása esetén a kirakodás helyéül szolgáló ingatlan tulajdonosának pontos adatait (név, adószám), ha az ingatlan tulajdonosa nem a címzett vállalkozás
· a termékek vámtarifaszámát, nevét, tömegét
· a szállítás indokát (termékértékesítés, termékbeszerzés vagy bérmunka)
· a felrakodás időpontja.
(A bejelentendő adatok itt felsorolt listája nem teljes!)A jövőben ha valaki a kereskedelmi mennyiséget elérő terméket szállít, azt csak úgy teheti meg, ha fuvarlevéllel vagy számlával igazolni tudja annak eredetét. Egy ellenőrzés során a fuvarozónak nyilatkoznia kell arról, hogy ki a szállított áru tulajdonosa. A NAV ez alapján felkeresheti a megnevezett tulajdonost, s adatokat kérhet tőle a szállításról: ki szállítja a terméket, annak mi az EKAER száma, az autó rendszáma, a kirakodás helye stb. Ha a NAV bármilyen kockázati tényezőt talál – például a fuvarozó és a megnevezett tulajdonos által elmondottak nem azonosak – akkor a hatóság az árut zár alá veszi, azaz lefoglalja a helyzet tisztázásáig.Ha valakit az adóhatóság azon ér, hogy bejelentés nélkül szállítja az árut, akkor a szállított termékeket a NAV lefoglalja. A lefoglalt árut akár el is lehet árverezni, s ebből fizettetik ki a rendkívül magas büntetés összegét. A bírság a be nem jelentett fuvarozás esetén ugyanis a szállított áru értékének a 40 százaléka lesz!
 
Forrás: 2014. évi LXXIV. törvény az egyes adótörvények és azokkal összefüggő más törvények, valamint a Nemzeti Adó- és Vámhivatalról szóló 2010. évi CXXII. törvény módosításáról
 
 
 A munkavédelem vagy a megbízó érdeke a fontosabb?
 
2014-08-12
 
Megoldhatatlannak tűnik egy fuvarozó vállalkozó rakományrögzítési problémája. Ha betartja a rögzítési szabályokat, akkor olyan munkafolyamatot kell végeztetnie a sofőrjeivel, ami munkavédelmi szempontból problémás, veszélyes. Mit tehet vajon ebben az esetben?Olvasónk szalmabálákat szállít rendszeresen a Pécsi Hőerőmű területére. Az erőmű fel van szerelve egy önműködő darupályával. Ez azonban csak akkor tudja fogadni a rakományt, ha az mindig egyformán érkezik. a bálákat tehát fel kell pakolni 4 méter magasra. A plató 7,5 méter hosszú, s ezt kétszer kell venni, mert pótkocsit is húz maga után az autó.A közlekedési hatóság előírta a vállalkozó számára, hogy a rakományt le kell takarni. Ez jogos, a KRESZ is előírja. A rakomány nem potyoghat, nem szóródhat az útra, márpedig a bálákból mindig szóródik egy kis törmelék. S ha folyamatos a szállítás, akkor bizony nem is csoda, ha a környékbeli lakók panaszkodnak az utat állandóan szemetelő kamionok miatt. Tehát a rakományt le kell takarni, ez az előírás. Igen ám, de hogyan?A fuvarozó letakartatná a rakományt a sofőrökkel, de ez nem egy egyszerű munka. Négy méter magasra kell felmászni, s az imbolygó, bizonytalan járást biztosító bálákon egyensúlyozva kell a ponyvát elhelyezni. Nem csak a biztonságosabb középső részen kell dolgozni, hanem ki kell menni a szélére is, mert le kell engedni a takaróhálót a földre.A sofőrök ezt a munkát nem nagyon akarják elvállalni. Ez jogos is a részükről. Idősebb emberek, s bizony, a sofőri munkára való alkalmasságnak az sem feltétele, hogy az embernek ne legyen tériszonya. De ha nem is lenne: ez a rögzítés alapesetben is veszélyes munka, szélben, esőben pedig egyenesen lehetetlen, vagy közvetlen életveszélyt okozó feladat.Ha egy munkavédelmi szakember meglátja ezt a munkavégzést, ő is azonnal leállíttatja. A 4 méter magasan végzett munka esetén már rögzíteni kell a munkavégzőt. Egy másik fuvarozóval nemrég baleset is történt, meghalt egy sofőrje szintén a bálákkal történt munkavégzés során. Erre emlékezve sem szívesen másznak a magasba a sofőrök.A Hőerőmű arra is hivatkozik, hogy nekik van olyan rámpájuk, ahonnan biztonságosan meg lehet közelíteni a rakomány tetejét. Igen ám, de ez az erőműben van, a szántóföldön nincs rámpa a rakodáshoz.Olyan megoldás kellene, amivel egy ember, a földön állva le tudja takarni az autóra rakott bálákat. Ilyen egyelőre sajnos nincs.A vállalkozó most két hatóság és a megrendelő között őrlődik. Mit tegyen? Hogyan feleljen meg minden szabálynak úgy, hogy közben az embereit is biztonságban tudhassa? Egyelőre nincs megoldása erre a kérdésre.
Ön mit tenne?  szívesen várjuk javaslatait akár itt kommentben, akár emailben a posta@ujmedia.eu címre.  
 
 
 Belgium után Franciaország is tiltja a kocsiban töltött 45 órás hosszú pihenőt
 
2014-07-21 Franciaországban is megjelent az a törvény, ami súlyos pénzbírsággal bünteti, ha a sofőrök az autóban töltik a 45 órás hosszú pihenőjüket. A fenyegetés még nagyobb, mint Belgiumban, akár börtönbe is kerülhet a sofőr.
 
Belgium nemrég 8 ezer eurós büntetést helyezett kilátásba azoknak a sofőröknek, akik a hétvégi hosszú, 45 órás pihenőjüket az autóban töltik. Az intézkedés alapja az EU vezetési és pihenőidőkről szóló előírása. Ez megengedi, hogy a sofőr a kocsiban töltse a napi, vagy a rövid heti pihenőjét, de nem említi a 45 órás hosszú pihenőt.Az EU egyes tagállamainak tiltása a különböző szociális jogok védelme érdekében született. Azt szeretnék megakadályozni, hogy a szegényebb tagországok dolgozói a gazdagabb országokba vándoroljanak. A bevándorlók legtöbbször rosszabb körülmények között, alacsonyabb bérért veszik  el a munkákat a gazdagabb ország dolgozói elől.Belgium és Franciaország is azt várja el az országba érkező sofőröktől, hogy ha az országban kell tölteniük a 45 órás pihenőjüket, akkor ezt egy rendes szálláshelyen tegyék. Ezt a sofőrnek igazolnia is kell. Ezt az igazolást bármelyik ellenőrzés alkalmával kérhetik tőle visszamenőleg is, hiszen 28 napjáról el kell tudnia pontosan számolni. Az igazolás módja bármi lehet, ami bizonyítja, hogy a sofőr nem a kocsiban töltötte a pihenőjét. Szállodai vagy panziószámla, bejelentkezési nyomtatvány, vagy ha magánszálláson, ismerősnél alszik, akkor a szállásadó igazolása tanúk aláírásával is megfelelő lehet.A legrosszabb az, ha az ellenőrzés az éppen pihenőjét töltő sofőrt tetten éri az autóban. Ilyenkor nem lehet megúszni a bírságot. A belgáknál ez május óta 8 ezer euróra emelkedett.Franciaország azonban még egy ennél is sokkal szigorúbb rendszert vezetett be. Itt elsősorban nem a sofőrt, hanem az őt kiküldő vállalkozást büntetik, hatalmas összegre: 30 ezer euróra (majdnem 10 millió forint)! A sofőr sem ússza meg: ő nem pénzbírságot kap, hanem 1 éves börtönbüntetésre ítélhetik.Az új törvényeket július elején fogadta el a francia kormány. Arról egyelőre nem tudni, hogy hatályba léptetni mikortól fogják. Az MKFE francia társszervétől kapta meg a jogszabály eredeti szövegét.A francia intézkedés már a nemzetközi fuvarozó szervezeteknek is sok, s tiltakoznak is a párizsi lépések ellen. Teljesen egyértelműnek látszik, hogy a szociális dömpingre való hivatkozás csak egy jó hivatkozási alap. A végső cél egyszerűen a külföldi, főleg a keletről érkező munkavállalók kiszorítása az országból. Minderre persze a jog lehetőséget ad, így elég kérdéses, hogy lesz-e valakinek is olyan érdekérvényesítő ereje, hogy visszavonulásra tudja kényszeríteni a francia kormányt. 
 
 
Veszélyben az ügyvezetők: márciustól teljes magánvagyonukkal felelnek
2014-02-19
 
Szigorú szabályt hoz március közepétől az új Polgári Törvénykönyv. Az új szabályok szerint a cég vezető tisztségviselői anyagilag is felelősek lesznek az általuk irányított társaság működéséért. Az ügyvezető magánvagyona is elperelhető, ha a cég kárt okoz valakinek, vagy nem fizeti ki egy számláját.Mostantól kezdve nemcsak a céget, hanem az ügyvezetőt személyesen is be lehet perelni egy ki nem fizetett tartozás miatt. A változás a kft-k és a részvénytársaságok vezetőit érinti. A korlátolt felelősségű társaságok és a részvénytársaságok közös jellemzője, hogy a benne tulajdonos tagok csak a törzstőkéjük arányában és mértékéig tartoznak felelősséggel a társaság adósságaiért. Akinek van egy ma még 500 ezres törzstőkéje, azt elveszítheti, elértéktelenedhet, ha a kft. felhalmoz egy 20 milliós adósságot. De a maradék 19 és félmilliót nem kereshetik rajta.A korábbi világ az új Polgári Törvénykönyv hatályba lépésével fog részben megváltozni. Az újdonságot jelentő megfogalmazás így hangzik: „a vezető tisztségviselő az ügyvezetési tevékenysége során a jogi személynek okozott károkért a szerződésszegéssel okozott kárért való felelősség szabályai szerint felel a jogi személlyel szemben.” (2013. évi V. tv. 3:24 §).De mit is jelent ez a megfogalmazás? Először is fontos látni, hogy ez a szabály nem a tulajdonosra, hanem a vezető tisztségviselőre vonatkozik. Tehát, amíg a tulajdonos továbbra is csak a betett tőkét kockáztatja, addig az ügyvezető a teljes magánvagyonával felel az okozott kárért. A felelősség a jogi személynek okozott károkra vonatkozik. Egy magánszemély vásárló, vagy egyéni vállalkozó nem jogi személy, tehát ők nem perelhetik kártérítésért az ügyvezetőt. Egy másik cég viszont igen. Ha egy társaságnak nem fizetik ki a számláját, ha kárt okoznak neki, akkor az a társaság nemcsak az addigra talán már kiürített céggel szemben léphet majd fel, hanem annak ügyvezetőjével szemben is. Elperelheti az ügyvezető házát is, ha a cég vagyona már nem ad elég fedezetet. Milyen esetben lehet élni ezzel a felelősségre vonással? A törvény úgy fogalmaz, hogy a „szerződésszegéssel okozott kárért való felelősség szabályai szerint” felel a vezető tisztségviselő. A Ptk. egy másik paragrafusa ezt egyszerűen úgy fogalmazza meg, hogy „aki a szerződés megszegésével a másik félnek kárt okoz, köteles azt megtéríteni”. Ez tehát egy nagyon széles körű felelősség. Egy időben ki nem fizetett számla, egy el nem végzett, vagy hibásan elvégzett munka is indokot adhat arra, hogy a károsult cég az esetleg fizetésképtelenné váló vállalkozás mellett annak ügyvezetőjétől is követelje a kártérítést. Sőt, a törvény még azt sem szabja meg, hogy csak fizetésképtelen társaságról lehet szó! Ebből egyelőre úgy tűnik, hogy a károsult dönti majd el, hogy a céget, vagy az ügyvezetőt akarja-e felelősségre vonni. A bíróságok dolga lesz majd, hogy a helyes jogértelmezést a gyakorlatban kialakítsák. Ez pedig nem jó: ez azt is jelenti, hogy a törvény szövege annyira laza, annyira mindent megengedő, hogy ma még senki nem tudja, hogy pontosan milyen esetekben is lehet majd élni az ügyvezető felelősségre vonásával. A törvényszöveg akár még azt is lehetővé teszi, hogy ha a cég egy autója karambolozik egy másik cégautóval, akkor a károsult cég a balesetet okozó kft. ügyvezetőjétől követelje a teljes kár megtérítését. Érvelhet például azzal, hogy az ügyvezető felelőssége volt az autót műszakilag kifogástalan állapotban tartatni és a sofőrt a balesetmentes vezetésre felkészíteni. Vajon ha bebizonyosodik, hogy kimaradt mondjuk egy balesetvédelmi oktatás, akkor már az ügyvezető felelőssé tehető és elperelhető a háza a kár kifizetésére? Megizzasztanánk azt az ügyvédet, akinek ma választ kellene adnia erre a kérdésre.A törvényszövegből az is kiolvasható, hogy akár a tulajdonosok cégük nevében is perelhetik saját vállalkozásuk ügyvezetőjét annak rossz döntései miatt. Ha például az ügyvezetőnek egy hibás lépése miatt a társaságnak komoly kára keletkezik, akkor a társaság követelheti ennek a kárnak a megtérítését az ügyvezetőtől.
Üdvözlet
Felhasználónév:

Jelszó:


Adatok megjegyzése

[ ]
Translate